Maszovlet jubileum

Hetven évvel ezelőtt, 1946. március 29-én írták alá azt az egyezményt, mellyel létrejött a Malév jogelődje, a Maszovlet, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.

Magyarország nemzeti légitársasága, a Malert (1922-től 1928-ig ML Rt.) hazánk hadba lépése előtt már számos belföldi, és hat nemzetközi vonalat üzemeltetett, a felvidéki és erdélyi területek visszacsatolása után pedig itteni városokba is járatokat indítottak.1943 augusztusában a Malert teljes gépparkja és személyzete katonai irányítás alá került. A harci cselekmények során nem csak a légitársaság teljes flottája veszett el, hanem a repülőterei is használhatatlanná váltak, az ingatlanokban és eszközökben keletkezett kár pedig óvatos becslések szerint is meghaladta az 50 millió aranypengőt.

malertjos

 A háború után tehát, szinte a semmiből kellett újjászervezni a magyar légi közlekedést. A hadiesemények pusztításai a közlekedés többi ágazatát sem kímélték, hasonló sorsra jutottak Magyarországon a hidak, a vasúti pályák és a közutak is, ezért az ország vérkeringésének beindításában, a közigazgatás helyreállításában fontos szerep várt a repülésre. Külső segítség nélkül azonban lehetetlen volt újjászervezni a légi közlekedést.

ferirom680

 Miután Magyarország a háború után szovjet érdekszférába került, segítséget csak a Szovjetuniótól remélhetett. Ezért már 1945 augusztusában tárgyalások kezdődtek Moszkvában a magyar-szovjet gazdasági együttműködésről, illetve különböző vegyes vállalatok létrehozásának lehetőségeiről.Ezután jött létre a Maszobal (Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt.), a Maszolaj (Magyar-Szovjet Olaj Részvénytársaság), a Maszovol (Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt.), a Meszhart (Magyar-Szovjet Hajózási Rt.), a Molaj (Magyar-Szovjet Olaj Rt.).

A Maszovlet megalapítása

A Maszovlet (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.) létrehozásáról szóló egyezményt 1946. március 29-én P. F. Berezin vezérőrnagy és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter írta alá. Ennek alapján a Magyar Államkincstár 30 évre biztosította a vállalkozás számára többek között a repülőtereket és épületeket, míg a szovjet fél apportja elsősorban repülőgépekből állt.A részvénytársasági szervezet miatt természetesen egy sor formai követelménynek is eleget kellett tenni, így az első közgyűlésen igazgatóság és felügyelőbizottság alakult, melyben a két fél egyenlő arányban kapott helyett.

maszplak680

 A Maszovlet 2700 részvénye fele-fele arányban került a magyar és a szovjet állam tulajdonába. Az alaptőkéből csak 40 részvényt jegyeztek készpénzben, a többit a két fél apportja fedezte. A magyarok biztosították a szükséges munkaerőt és a repülőtereket, míg a szovjetek adták a repülőgépeket, a tartalékalkatrészeket, az irányítástechnikai berendezéseket és a kiképző személyzetet. Az alapítólevél értelmében a légitársaság jogosult lett a légi közlekedés szervezésére, utas-, poggyász-, posta- és áruszállítások lebonyolítására, belföldön és külföldön egyaránt.

maszlogok680

 A Malert a szó jogi értelmében ekkor még létezett, de a döntéshozók gyakorlatilag már megszűntnek tekintették. A közlekedésügyi miniszter 48.631/1946. III. számú rendelete alapján, 1946. július 23-án utasították a Malert ügyvezetőjét, Simkovits Károlyt, hogy minden alkalmazottjának mondjon fel és kérjen tőlük írásos nyilatkozatot arról, jelentkeznek-e munkára az új társaságba.A leirat azt is tartalmazta, hogy a felmondás csak egy formális aktus, ezért aki átlép, az nem kaphat felmondási illetményt vagy végkielégítést annak ellenére, hogy a Maszovlet hivatalosan nem lett a Malert jogutódja. Cserébe viszont felajánlották, hogy a Malertnél eltöltött éveiket elismerik folyamatos szolgálati viszonynak.

mlrtlogo680

A szovjetek a vezetők mellett csak néhány hajózószemélyzetet és műszaki szakembert küldtek Budaörsre azzal, hogy betanítsák magyar kollégáikat a Li-2-es és a Po-2-es repülőgépek légi és földi üzemeltetésére. A Malert alkalmazottai végül augusztus 1-től, a Maszovlet tevékenységének tényleges beindulásától kaptak lehetőséget az új vállalathoz való átlépésre, mellyel 114-en éltek.Ez azt jelentette, hogy a 170 fős légitársaság dolgozóinak több mint kétharmadát korábban az „üzemelőd” foglalkoztatta. A Malert még fellelhető vagyonát szintén a Maszovlet kapta meg, majd a társaságot jogutód nélkül megszüntették.

Az első repülőgépek

A Maszovlet 1946. augusztus 1-jén kezdte meg működését. Augusztus 4-én megérkezett Budaörsre öt utaszállító Li-2-es és egy kiképzési célú Po-2-es repülőgép, de a hivatalos átvételüket csak augusztus 17-én tartották meg. Mivel a belföldi légi közlekedés mielőbbi újraindításának ügyét kiemelten fontos politikai kérdésként kezelte a magyar kormány, a sétarepüléssel egybekötött eseményen számos, magas rangú politikus és állami tisztviselő vett részt.Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök és Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes mellett nyolc miniszter, számos államtitkár és magas beosztású minisztériumi tisztviselő vett részt az átadáson. A szovjet fél részéről Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetője jelent meg, míg a gépeket Szoboljev, a Szovjetunió kereskedelmi tanácsosa adta át jelképesen Gerő Ernő közlekedésügyi miniszternek.

haromli2

Ezt követően megkezdődött az első járatindításra való felkészülés, melyhez elsősorban megfelelően kiképzett műszaki és hajózó személyzetekre, és biztonságosan használható repülőterekre volt szükség. A korabeli iratok szerint szeptember 11-én már 30, jelentős repülési tapasztalattal rendelkező magyar hajózóval (pilóta, rádiós, szerelő) rendelkezett a Maszovlet, 16-án pedig újabb hat növendéket vettek fel.

szentgy680

 Ekkor kezdte meg polgári pilótapályafutását többek között a második világháború legeredményesebb magyar vadászrepülője, vitéz Szentgyörgyi Dezső is, aki több mint 300 bevetéssel és 29 igazolt (de más források szerint ennél is több) légigyőzelemmel büszkélkedhetett. 1950-ig repült Li-2-esen, majd koholt vádak alapján letartóztatták és börtönbe zárták, ahonnan csak 1956 augusztusában szabadult. 1957-ben a Malév pilótája lett, 1971. augusztus 28-án a HA-MOC Il-18-as kapitányaként, gépével a koppenhágai leszállás előtt a tengerbe zuhant. A katasztrófa során, vele együtt a személyzet minden tagja, és három kivételével az összes utas életét vesztette.

A Maszovlet hajózószemélyzeteinek kiképzését Nyikolaj Szivak szovjet főpilóta irányította. A Li-2-es kezelésének megtanulása a magyar szakembereknek nem jelentett különösebb problémát, hiszen a Malert által üzemeltetett Ju-52-es típus, hasonló technikai színvonalat képviselt, és az egykori katonai pilóták is rendelkeztek műszeres repülési tapasztalatokkal. Így az októberi járatnyitás személyi feltételeit hamarosan sikerült megteremteni.

Az első repülőterek

A vállalkozásba apportként bevitt, 11 hazai közforgalmi repülőtér helyreállítását egy ötéves program keretében, az államkincstár költségén irányozták elő. A repülőterek kezelői jogát - bérleményként - a Maszovlet kapta meg.

maszrepterek

Az első járatokat tehát oda tudták elindítani, ahol a leghamarabb sikerült biztosítani a gépek fogadását. Így esett a választás Debrecenre és Szombathelyre. Debrecen – mely betonpályával rendelkezett - már a két világháború között is katonai repülőtérként működött, 1944 végétől pedig egy szovjet harci repülőegység vette birtokba.Szombathely szintén régi repülőhagyományokkal rendelkezett, hiszen 1924 nyarán itt indult be újra - a Magyar Légiforgalmi Rt. iskolájának álcázva - a katonai pilóták képzése. Az alagcsövezett, kb. 1200x300 méteres, füves pályával rendelkező repülőtér a városközponttól északra, 8 kilométerre terült el, s 1946 októberére sikerült használható állapotba hozni.

vidrep680

 A menetrend szerinti légi forgalom október 15-i beindulását hivatalosan október 8-án, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter jelentette be. Itt szólt többek között arról is, hogy a repülőjegyek ára azonos lesz a gyorsvonat első osztályának díjszabásával. Ezt megelőzően, október 6-án, a magyar-osztrák futball mérkőzés alkalmából, a Maszovlet gépeiről kiszórt röpcédulákon reklámozták az új szolgáltatást.

Járatnyitás

A járatnyitásra ünnepélyes külsőségek között került sor. A megnyitó beszédet Bebrits Lajos államtitkár tartotta a fellobogózott Budaörsi repülőtéren, mely viszonylag kevés sérüléssel vészelte át a háborút. (Mai szemmel érdekesnek tűnhet, hogy - mint azt a korabeli fotók is tanúsítják -, a Maszovlet földi és hajózó személyzete ekkor még nem rendelkezett vállalati egyenruhával, ezért csupa „civil” szerepel a képeken.)Jelképesnek is mondható viszont, hogy az egyik gépen szovjet, a másikon magyar kapitány teljesített szolgálatot. Nyikolaj Szivak főpilóta Debrecenbe, míg Stifter János Szombathelyre repült. A Li-2-eseken a sajtó képviselői mellett a Maszovlet vezető munkatársai is helyet foglaltak. Mindkét városban a politika és közigazgatás helyi vezetői fogadták a gépeket és utasaikat.

jarnyit680

Még 1946-ban sor került a szegedi (november 4.) és a győri (december 16.) járatnyitásra is, az elkövetkező években pedig bekapcsolták a menetrend szerinti légi forgalomba Pécset, Miskolcot, Siófokot, Békéscsabát, Nyíregyházát, Nagykanizsát, Zalaegerszeget és Kaposvárt. 1947-ben - a külföldre indított, alkalmi különjáratok után - megnyílt az első, menetrend szerinti nemzetközi járat Prágába. A légitársaság tervezte varsói, bukaresti és belgrádi járatok üzemeltetését is, ezekről azonban gazdaságossági okokból egyelőre le kellett mondania. Helyettük üzemközösségi szerződéseket kötött az adott országok légitársaságaival. 

Pilóták és légiutas-kísérők

Elsősorban a külföldi járatok miatt vált szükségessé stewardessek alkalmazása is. A Maszovlet 1947-ben hirdetett első ízben pályázatot 30 éven aluli, legalább két idegen nyelven beszélő légiutas-kísérő jelöltek számára. A 150 jelentkezőből a rendkívül szigorú válogatás után tizenegyet iskoláztak be tanfolyamra, ám ennek végeztével már csak négy hölgy nyert felvételt a légitársasághoz (Kubányi Virginia, Medvey Mária, Székely Zsuzsa és Treer Ágota).

likabin680

Közben folyamatosan bővült a Li-2-es flotta, s miután látható volt, hogy a szovjet szakemberek jelenléte csak átmeneti megoldás lehet, a Maszovlet hirdetést jelentetett meg pilótagyakornokok felvételére. Az új hajózók első, 14 fős csoportját fiatal sportrepülők közül válogatták ki, akik először a Po-2-essel szereztek repülési gyakorlatot. A Maszovlet ugyanis 1950-ben, a repülés hőskorát idéző technológiával szervezte meg a légi küldemények eljuttatását 19 vidéki városba.

po2pilcsik

 A Magyar Postával kötött szerződés alapján, a Po-2-es járatok kora hajnalban indultak el Budapestről, fedélzetükön leveleket, hírlapokat tartalmazó zsákokkal. Az átvétel helyszíne fölött az oda tartozó postazsákot egyszerűen kidobták a gépből. Egy-egy járat így akár tucatnyi célállomást is érinteni tudott.A szolgáltatás annyira bevált, hogy a következő évben már 40 helyiség felett átrepülve dobtak le - természetesen nem törékeny - küldeményeket a Maszovlet gépei. Ugyancsak a Po-2-esekkel kezdődtek meg később Magyarországon a kísérleti, mezőgazdasági repülések is.

Budaörsről Ferihegyre

Fontos változást hozott a Maszovlet életében a Ferihegyi repülőtér 1950. május 7-i megnyitása. Budapest új, nemzetközi légikikötőjének tervei 1939-ben készültek el, s még ugyanabban az évben megkezdődtek a kivitelezési munkálatok is. A háborús események azonban jelentős károkat okoztak a félig elkészült repülőtéren, ezért a Maszovlet megalapításakor még gondolni sem lehetett Ferihegy üzembe helyezésére.

feriold

 A magyar kormány - felismerve a légi közlekedés kiemelt jelentőségét - jelentős összegeket biztosított a repülőtér újjáépítésére, így 1950-re megépült egy 2500 méteres betonpálya, s részlegesen elkészült a forgalmi épület, a hangár és egy sor kiegészítő létesítmény, valamint a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út.

ferinyit680

A Maszovlet belföldi forgalmában 1951-1954 között érték el a legnagyobb teljesítményeket. A forgalom csúcspontját az 1954-es nyári szezon jelentette, amikor a Maszovlet járatai 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel, illetve részben egymással. Ebben az évben indult be a menetrend szerinti varsói, berlini és bukaresti járat is.

lidori680

 A városközpontoktól általában öt-tíz kilométerre fekvő vidéki repülőterek csak füves pályával és meglehetősen szerény navigációs berendezésekkel rendelkeztek. Az érkező utasok a Maszovlet autóbuszával vagy taxin juthattak be a városba. Bár a strapabíró Li-2-esek a rövid (40-50 perces) repülési idő miatt nem kívántak semmiféle földi kiszolgálást, a forgalmat mégis korlátozni kellett.

lieso680

  A járat csak akkor indulhatott el, ha az adott repülőtéren 200 méter alatt nem volt felhő vagy köd, a vízszintes látótávolság pedig elérte az 1000-1500 métert. Miután nem voltak megfelelő fényberendezések, napnyugtától napkeltéig a gépek nem repülhettek. Ugyancsak akadályozta a forgalmat az esetenként esőtől felázott, vagy havas-jeges pálya.

Megalakul a Malév

1954. november 26-án jelent meg Magyarország és a Szovjetunió közös közleménye vegyes vállalataik megszüntetéséről. Ebben az időben a magyar polgári repülés már minden szükséges feltétellel rendelkezett az önálló működéshez.November 25-én Moszkvában államközi egyezményt írtak alá, mely értelmében Magyarország megvásárolta a szovjet fél részesedését. Ezt követően, november 26-tól kezdhette meg önálló tevékenységét a Magyar Légiközlekedési Vállalat, a Malév. 

maszfotok680

 

Földesi László

Fotók: AeroNews Képtár

   © 1996 - 2015. Copyright AeroNews – Minden jog fentartva  |  Impressum
Powered by Joomla 1.7 Templates