Kármán Tódor (1881-1963)

karman165Kármán Tódor 1881. május 11-én született Budapesten. Édesapja Kármán Mór, pedagógiaprofesszor volt a budapesti Pázmány Péter Egyetemen. A bécsi egyetemen tanult filozófiát, majd a kiegyezés után báró Eötvös József kérésére részt vett a magyar oktatási rendszer átszervezésében.

 

 

 

 

 

A miniszter egy felvilágosult szellemű gimnázium megszervezésével bízta meg. A munkát sikerrel véghez is vitte, és a fia már ebben az oktatási intézményben nevelkedett. Az egykori Mintagimnázium ma Budapest VIII. kerületében, Trefort Ágoston Gyakorló Iskola néven működik. Mivel az édesapja munkájával a császár elismerését is kivívta, rábízta Albrecht főherceg nevelését és nemesi címet adományozott neki, s a Szőllőskislaki előnevet később fia is szívesen használta.

Kármán Tódor különleges tehetsége már fiatal éveiben megmutatkozott, amikor elkápráztatta szüleit és a rokonságot fantasztikus fejszámoló képességével, alig hatévesen akár 5-6 jegyű számsorokat is fejben tudott tartani. 1890-ben beíratták a Mintagimnáziumba, ahol 1897-ben megnyerte matematikából az Eötvös-versenyt. 1889 szeptemberétől a Budapesti József Nádor Műegyetemen folytatta tanulmányait, s a diploma megszerzése után, a műszaki problémák matematikai modellezése és megközelítése az egész életén át végigkísérte.

1902-ben kapta meg a diplomáját, majd Bánki Donát mellett tanársegédi állást kapott, akitől rengeteget tanult a gyakorlati tervezés területén. Ebben az időben fordult érdeklődése a gyakorlati mechanika felé és mivel ehhez akkor a legjobb kísérleti eszközök Göttingenben voltak, egy ösztöndíjnak köszönhetően 1906-tól ott folytatta működését. Az Aerodynamische Versuchsanstalt Göttingen ebben az időben az áramlástan legrégebbi német kutatóhelye volt. Kármán Tódor 1908-ban az intézetet alapító Ludwig Prandtl professzor (1875-1953) mellé került, aki a léghajók vizsgálatára akkor tervezte első szélcsatornáját. Kármán itt írta meg doktori disszertációját, majd 1911-ben kidolgozta az áramlásba helyezett testek mögötti örvénysor elméletét, melyet azóta is Kármán-féle örvénysor néven tart számon a világ szaktudománya. 

karmanifju 680

Ezt követően Párizsban hallgatta Marie Curie előadásait, s a francia fővárostól nem messze található egyik katonai gyakorlótéren a tudós először látott repülőgépet. Ennek hatására kezdett érdeklődni a repüléselmélet iránt. Ebben az időben meggyőződése volt, hogy az ember számára a repülés akkor lesz majd elérhető, ha a gépet hajtó motor már eléggé könnyű lesz. Számos nagy német repülőgépgyár (mint például a Heinkel vagy a Junkers), illetve repülőgéptervező hatására, még komolyabban foglalkozni kezdett a rakétákkal.

Hazatérése után Selmecbányán lett a Bányamérnöki Egyetem alkalmazott mechanika professzora, de ezt a pozíciót nem sokáig töltötte be, mert egy év múlva, 1913-ban elfogadta az Aacheni Egyetem meghívását és itt tanárként hozzáfogott a repüléstudományi intézet megszervezéséhez, és egy szélcsatorna építéséhez.

1913-ban repült először, egy Etrich Taube géppel. 1914-ben behívták katonának, majd egy év múlva áthelyezték a Bécshez közeli fischamendi repülőarzenál kísérleti állomására, ahol berendezett egy szélcsatornával is rendelkező repülési laboratóriumot. 1917-ben munkatársával, Zurovecz Vilmossal együtt benyújtották egy helikopter szabadalmát. Az arzenál parancsnoka, Petróczy István alezredes javasolta, hogy építsenek meg egy katonai megfigyelő célú, kísérleti helikoptert. Az 1918-ban elkészült, benzinmotor hajtású szerkezet acélsodronyokkal a földhöz rögzítve, 50 méter magasságban több mint 30 felszállást végzett, s folyamatosan fél óráig lebegett.

karmanheli

Kármán Tódor a háború után hazatért Magyarországra, de 1920-ban újra visszament Aachenbe, ahol az aerodinamika professzora lett. Az 1920-as években Fritz Opel, a neves német autógyáros közreműködésével rakétahajtású autóval és vitorlázógéppel is kísérletezett. Innentől kezdve Kármán Tódor további kutatásai során a problémák matematikai megközelítése számos nemzetközi elismerést hozott számára.

A nagy fordulópontot az 1929-es év jelentette számára, amikor is egy szakértői útja után meghívást kapott a Kaliforniai Műszaki Egyetemre, Pasadenába a Guggenheim Repüléstudományi Laboratórium megszervezésére és vezetésére. Ezt megelőzően egy hatalmas körút keretében bejárta az egész USA-t, és számos egyetemen, illetve tudományos intézetben tartott előadásokat. Ez a fontos amerikai út később meghatározta egész további pályáját és életét. 1927-ben Japán kérésére segédkezett a Kavanisi-szélcsatorna felállításában, Kobéban.

karmanf13

Rövidesen a legnagyobb repülőgépgyárak és aerodinamikai intézetek tanácsadója lett. 1934-ben a Douglas cég megbízásából elkészítette a világ egyik legsikeresebb utasszállító repülőgépe, a DC-3-as aerodinamikai elméleti számításait. Szakmai tehetségét és előrelátását bizonyítja, hogy már akkor felhívta a figyelmet a szuperszonikus repülés problémáira, amikor a repülőgépek még csak 4-500 kilométeres óránkénti sebességgel repültek. 1938-ban az ő kezdeményezésére ült össze az első nemzetközi repüléstudományi kongresszus.

Emellett továbbra is foglalkozott a hangsebesség feletti repüléssel és a rakétatechnikával, mely során 1936-ban egy rakétakutató csoportot szervezett. Közben megbízást kapott a repülőgépek felszálló úthosszát lerövidítő startrakéták kifejlesztésére. 1939 második felében egy szilárd hajtóanyagú startrakéta kifejlesztésével, kezdődtek meg a JATO program (Jet-Assisted Takeoff - sugárhajtással segített felszállás) elméleti és gyakorlati munkálatai. Már az első repülési kísérletek bebizonyították, hogy a JATO-rakétákkal ellátott repülőgép nekifutási úthossza több mint 50%-kal csökkent.

karman tabla

Részt vett számos nagy rakéta kifejlesztésében és a légkörön kívüli égésfolyamatok vizsgálatában is. E tevékenysége kapcsán Kármán Tódor 1942 márciusában néhány közeli munkatársával saját vállalkozást alapított. Az eredetileg Aerojet Engineering Corporation elnevezésű vállalat, az 1960-as évek elejére Aerojet-General Corporation névvel a világ egyik legnagyobb rakéta- és rakétahajtómű-üzemévé vált. Kármán és intézete részt vett a Boeing B-36, B-47 és B-52 típusjelű bombázógépek kifejlesztésében, s közreműködött az Atlas, Titan és Minuteman ballisztikus rakéták fejlesztési programjaiban is. Közben szakmai tekintélye egyre nőtt, mivel más területeken (mint például a szilárdságtan, a kristály-rácsszerkezet, vagy a súrlódási ellenállás vizsgálata) is fontos eredményeket mondhatott magának. 

karman3kep

A NATO 1952-ben egy Aeronautikai Kutatási-Fejlesztési Tanácsadó Bizottságot hozott létre, amelynek vezetésére Kármán Tódort kérték fel. Itt végzett tevékenysége elismeréseképpen, 1956-ban megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Szabadság Díjat. 1957-ben Kármán Tódor vezetésével alakult meg az ICAS (International Council of the Aeronautical Scienses - Nemzetközi Repüléstudományi Tanács.). 1959-ben, az amerikai légierő által a hiperszonikus repülés tanulmányozására létrehozott kutatóintézetet - még életében - Kármán Tódorról nevezték el. Az 1951-ben megalakult Nemzetközi Űrhajózási Szövetség mellett létrejött Nemzetközi Űrhajózási Akadémia megszervezője és első elnöke, ugyancsak Kármán professzor volt.

karman kennedy680

Amikor 1962-ben a Magyar Tudományos Akadémia meghívására hazalátogatott, megkapta a Magyar Asztronautikai Szövetség díját is, munkássága elismeréseként pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen díszdoktori oklevelet és gyémántdiplomát adtak át neki. 1963. február 18-án, az amerikai tudósok közül elsőként vette át a National Medal of Science kitüntetést Kennedy elnöktől. Két hónap múlva, néhány nappal 82. születésnapja előtt, május 5-én hunyt el Aachenben.

lix karman fedo

Az Amerikai Légierő Los Angelesbe szállította koporsóját, és a Hollywoodi Memorial Temetőben temették el. Kármán Tódor életében több mint 25 egyetem díszdoktora volt, a Holdon és a Marson egy-egy kráter őrzi nevét. Arcképével és örvényeivel bélyeget adtak ki Magyarországon, s az ő nevét viseli a Goldtimer Alapítvány által újjáépített, HA-LIX lajstromjelű Li-2-es repülőgép is.

 

Földesi László

Fotó: AeroNews képtár és a szerző felvételei

   © 1996 - 2015. Copyright AeroNews – Minden jog fentartva  |  Impressum
Powered by Joomla 1.7 Templates