A magyar repülés emlékműve

repemlek 3001987. október 30-án avatták fel Budapesten az Örs vezér téren (a Kerepesi út és a Nagy Lajos király útja sarkán található parkban) a Magyar Repülés Úttörőinek Emlékművét.

 

 

 

 

 

A múlt század első évtizedében e terület szomszédságában - a Rákosmezőn -, az egykori lovassági gyakorlótéren kezdték el kísérleteiket az első hazai aviatikusok.

rmezo680

A Közlekedési Múzeum már 1962 februárjában javasolta a KPM (Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium) Légügyi Főigazgatóságának, hogy a Fővárosi Tanács, a minisztérium és a hazai repülési vállalatok és szervezetek anyagi támogatásával, valamint közadakozásból állítsanak fel Rákosmezőn, egy az egyetemes magyar repülést szimbolizáló emlékművet. Ezt követően a minisztérium, a múzeum és a magyar sportrepülőket tömörítő Központi Repülő Klub közös beadványban kérték Budapest Főváros Tanácsának támogatását.

rakosmtabla 680

Miután a kezdeményezés elhalt a bürokrácia útvesztőiben, a repülés hazai barátai az 1970-es évek közepétől különböző lapokhoz és intézményekhez címzett levelekben próbálták meg újra felhívni a figyelmet a magyar repülést szimbolizáló emlékmű szükségességére. Egyre többen fogalmazták meg a kérdést: Miért nincs Magyarországon egy olyan emlékmű, amely végre méltó módon örökítené meg az akkor már több mint fél évszázados magyar repülés küzdelmeit?

revpali 680

A kampány legaktívabb résztvevője – mondhatni „motorja” – Rév Pál, a Közlekedési Múzeum akkori repülési muzeológusa volt. A cél egy olyan társadalmi mozgalom elindítása lett, amelyhez kapcsolódhatnak a repülés iránt elkötelezett szervezetek, vállalatok, intézmények, hatóságok. Miután sikerült az Esti Hírlap érdeklődését is felkelteni az ügy iránt, a lap szerkesztősége több tucat olvasói levelet és cikket közölt Rákosmezőről, illetve az oda tervezett emlékműről. Amikor 1974-ben a Budapest Főváros Tanácsa VB-hez újabb írásos javaslat érkezett, annak Művelődésügyi Főosztálya írásban kérte a Közlekedési Múzeum állásfoglalását. A válaszlevél utolsó bekezdése így szólt:

Ma is valljuk, hogy a magyar technikatörténet e korai helyét, a magyar aviatikusok küzdelmét a repülőgép, mint a legkorszerűbb közlekedési eszköz győzelemre juttatásáért, az utókor számára kötelességünk emlékművel megjelölni. Sürgős volna az emlékmű kérdésével foglalkozni, a helyet kijelölni, a kivitelezést megrendelni, mielőtt Rákosmező a közeljövőben építendő lakótelepével a kezdeményezést meg nem hiúsítja. Ehhez kérjük a főosztály kezdeményezését, hogy a Főváros Tanácsa, mint képzőművészetünk egyik mecénása, váltsa valóra a repülési emlékmű felállításának ügyét.

kmbelso 680

Rév Pál egy későbbi tanulmánya szerint a repülési emlékmű létrehozásáért indított akció első fordulója lényegében 1974. november végére befejeződött. Az elkészítéséhez és felállításához az illetékes szervek hozzájárulásukat adták, a közlekedési és a művelődési tárca, valamint a Fővárosi Tanács pedig a pénzügyi támogatást is kilátásba helyezte. Ennél is fontosabb volt, hogy az akkori közlekedési- és postaügyi miniszter, Rödönyi Károly személyesen utasította a KPM Légügyi Főosztályát arra, dolgozzon ki egy tervezetet az emlékmű megvalósítására.

mavklub 680

Rödönyi Károly (1912 – 1995) aranydiplomás gépészmérnök 1963-tól a MÁV vezérigazgatója, 1971-1972-ben a Nemzetközi Vasútegylet elnöke, 1973-ban lett államtitkár, majd 1974 – 1976 között irányította miniszterként a KPM-et. 1973 és 1980 között a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. igazgatóságának elnöki posztját is betöltötte. Arra viszont ma már kevesen emlékeznek, hogy a „vasutas” Rödönyi Károly közel két évtizedig - miniszteri tisztsége idején is - a MÁV Sportrepülő Klubjának volt az elnöke, s e tisztségében folyamatosan erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette a vasút sportrepülő egyesületét.

A minisztérium abból a helyes elvből indult ki, hogy a létesítendő emlékműnek az egyetemes repülést kell reprezentálnia. Ezért a megalkotásában és az anyagi teherviselésben is vegyenek részt mindazok az intézmények és vállalatok, amelyek valamilyen formában repülőgépeket üzemeltetnek. Állást foglalt az emlékmű Rákosmezőn történő elhelyezésében is. Egyben elvetette többek kívánságát, hogy a leendő emlékművön tüntessék fel személy szerint is a repülés hőseinek neveit.

fobejarat 680

Ennek szellemében a közlekedési minisztérium 1976. május 20-án az emlékmű ügyében tárcaközi értekezletet tartott. Ezen a fontos tanácskozáson megjelent valamennyi érdekelt hatóság, intézmény és vállalat, döntésre felhatalmazott képviselője. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus vezetője ismertette az emlékmű eszmei tartalmát és bejelentette: 1977. márciusi határidővel meghívásos alapon pályázatot hirdetnek. Vállalják a tervpályázat tiszteletdíjainak, valamint a nyertes mű 1:1 méretarányú modelljének kivitelezési költségeit. A résztvevők támogatásukról biztosították a Rákosmezőn felállítandó emlékmű ügyét és anyagi hozzájárulásukat is bejelentették, majd a Légügyi Főosztály javaslatára konzultatív szervként létrehoztak egy tárcaközi Emlékmű Bizottságot.

rakterkep 680

Az Esti Hírlap „1976 júniusában Rákosmezőn állítják fel a Magyar Repülés Emlékművét” című írásában arról tájékoztatta az olvasóit, hogy a minisztériumban tartott tárcaközi értekezlet végre kimozdította holtpontjáról az emlékmű régóta húzódó ügyét. A küzdelem az emlékmű létrehozásáért azonban valójában csak ekkor vette kezdetét. A Fővárosi Tanács V.B. Városrendezési és Építési Főosztálya ugyanis nem járult hozzá a rákosmezei helyszín kijelöléséhez arra hivatkozva, hogy ott egy lakótelep van építésre kijelölve, melynek elrendezési terve még nem készült el. Ezért helyette több más területet ajánlott. Magánszemélyek, társadalmi szervek és repülési szervezetek képviselői a legkülönbözőbb helyeket javasolták, (Ferihegy, Belváros, Duna-part, Ferihegyi gyorsforgalmi út kezdő csomópontja, Közlekedési Múzeum mellé, stb.)

rakosmezo 680

Az Emlékmű Bizottság a kényszerhelyzetet tudomásul vette, s újabb pár hónap telt el, mire megszemlélték a felajánlott területeket. Végül 1977 nyarán sikerült megállapodni arról, hogy az egykori Rákosmező szomszédságában, az Örs vezér téren egy park céljára használt, viszonylag kis területre kerüljön az emlékmű. Miután a hely végleges kijelölése, illetve annak jóváhagyása sok időt vett igénybe, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által meghirdetett meghívásos pályázatot csak 1978 végén írta ki. A pályatervek beadásának időpontja 1979. szeptember 3. lett.

rmuj680

A felkért hét művész közül végül csak négyen küldték be határidőre pályaművüket (s az egyikük egyidejűleg két pályázatot nyújtott be). Az alkotások hivatalos bírálatára 1979. szeptember l l-én a Közlekedési Múzeumban került sor. A zsűri egyik pályamunkát sem tartotta kivitelezésre alkalmasnak. Egy részüket úgy ítélte meg, hogy tartalmilag, eszmei mondanivalójukban nem tükrözik a megrendelő - a polgári légügyi hatóság - által megkívánt elgondolást. Egy másik pályázó alkotását ugyan megfelelőnek tartották, de annak kivitelezése sokszorosan felülmúlta volna a pénzügyi lehetőségeket, különös tekintettel a fölállítás helyszínén végzendő nagyobb arányú tereprendezésre.

orsvez 680sz

Minthogy egy újabb, szélesebb körű pályázat meghirdetése sok időt vett volna igénybe, a zsűri felhatalmazta az elnököt, kérjen fel egyetlen művészt: nyújtsa be e témában egy alkotása tervét a lektorátusnak. A szoborügy tehát nagyon lassan haladt a megvalósulás felé. 1978-tól újra megjelentek a lapokban - elsősorban ismét az Esti Hírlapban - az emlékmű fölállítását szorgalmazó levelek. Sürgették az illetékes szerveket az évekkel előbb megígért szobor elhelyezésére.

epitok 680

A Közlekedési Múzeum 1986-ra már azért is sürgette a repülési emlékmű fölállítását, mert ebben az évben volt a 40. évfordulója annak, hogy a második világháború után sikerült újra beindítani a magyar közforgalmi repülést. Bár ekkor Illés Gyula Munkács-díjas szobrászművész kőtalapzatból és bronzfigurából álló alkotása a köztéri elhelyezésre már készen állt, de kiderült, hogy közben a Fővárosi Kertészeti Vállalat, óvást emelt a már régebben engedélyezett Őrs vezér téri elhelyezés ellen. Újabb hónapok teltek el, míg végül a Főváros Tanácsa jogerősen is elutasította a vállalat kifogásait, s megerősítette korábbi döntését.

leplez680

Az emlékművet végül – az első javaslattól számítva mindössze negyedszázad elteltével - 1987. október 30-án avatták fel. Először Farkas Endre légügyi főigazgató köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Urbán Lajos közlekedési miniszter az avatóbeszéde után leleplezte az alkotást. Ezt követően a hazai repülési vállalatok vezetői és a sportrepülők képviselői helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatánál, miközben két „Tréner” sportrepülőgép is átrepült a tér felett.

felirat 680

Az, hogy a leginkább egy kissé túlhízott pingvinre hajazó alkotás milyen művészi értéket képvisel, illetve mennyire emlékeztet a rákosmezei repülők kis egymotoros, fából, vászonból és drótokból összerakott karcsú gépeire, szubjektív megítélés kérdése. Ha ott lettem volna a zsűriben, én soha nem szavaztam volna meg. Az események ismeretében, feltehetően egy rossz kompromisszum született. Ez van, ez jutott, ennyire telt.

kertesz680

Az „elátkozott” emlékmű történetéhez tartozik azonban még egy – egészen biztosan kevesek által ismert – epizód. 1987 szeptemberében, egyik nap beállított a Légiközlekedés szerkesztőségébe külső munkatársunk, Kertész Gyula nyugállományú repülőtiszt (akkoriban a Malév Repülés- és Üzemtörténeti kör lelkes aktivistája, később a Magyar Veterán Repülők Szövetségének egyik megalapítója), és azt kérdezte tőlem: Laci, szerinted vége van a magyar repülésnek, már eltemettük, hogy már csak az emléke maradt meg számunkra?

emlekmu 680

Persze nem érte be ennyivel, addig csoszogott egyik hivatalból a másikra, amíg valami döntéshozó végre nagy neheze rájött, hogy Gyula bácsinak igaza van. Valami legalább is történhetett a színfalak mögött, mert – még az avatóünnepség előtt – szorgos kezek átalakították az eredeti feliratot az alábbira, mely a mai napig is ott olvasható: A Magyar Repülés Úttörőinek Emlékére.

otlogo680

Cikkünk itt akár véget is érhetett volna, ha immár három évtized távlatából, nem lenne lassan mégis aktuális az emlékmű eredeti felirata. Mert hol vannak már azok a polgári repülési szervezetek és vállalatok, amelyeknek képviselői az avatáson koszorúztak? MHSZ, Malév, LRI, MÉM Repülőgépes Szolgálat, Pestvidéki Gépgyár...

 

Földesi László

Fotók: AeroNews Képtár, MÁV Repülőklub, Repüléstudományi és Történeti Könyvtár Alapítvány és a szerző felvételei

   © 1996 - 2015. Copyright AeroNews – Minden jog fentartva  |  Impressum
Powered by Joomla 1.7 Templates