LZ 129 Hindenburg

hindi300Nyolcvan évvel ezelőtt, 1936. március 4-én hajtotta végre első sikeres repülését az ember által valaha épített legnagyobb repülő szerkezet, a német LZ 129 Hindenburg léghajó.

A legendás légijárművek névadóját, Ferdinand Zeppelint (1838-1917) a tisztiiskola elvégzése után, 1857-ben avatták hadnaggyá. Ezután az északiak oldalán megfigyelőként részt vett az amerikai polgárháborúban. Mivel itt léggömbökről végezték a csatatér felderítését, felmerült benne a gondolat, hogy ezt a feladatot önálló mozgásra képes, kormányozható léghajókkal kellene ellátni. Miután 1890-ben a porosz hadsereg altábornagyaként nyugdíjazását kérte, újra komolyabban kezdett foglalkozni fiatalkori terveivel, s a léghajózásnak szentelte hátralévő életét. 

zepik

1897-től nagy figyelemmel kísérte a magyar Schwarz Dávid kísérleteit, s ott volt merev vázú léghajója első sikeres felszállásánál (amit a magyar feltaláló már nem élhetett meg.). Miután Schwarz özvegyétől megvásárolta elhunyt férje szabadalmi jogait, 1898-ban a Bodeni-tó partján, Friedrichshafenben a kor legjobb német mérnökei és szakmunkásai segítségével, megépítette első léghajóját, mely 1900. július 3-án szállt fel. A 128 méter hosszú és 11,7 méter átmérőjű, LZ 1 már 31 km/óra sebességgel tudott repülni. Zeppelin későbbi hírnevét azonban már újabb repülőeszközei, az LZ 3 (1906) és LZ 4 (1908) alapozták meg.

LZ III 680

Németországban 1914-ig összesen 25 léghajó épült, s közülük az egyik legsikeresebbnek 1911-ben az LZ 10 Schwaben bizonyult. Kapitánya az a Hugo Eckener lett, aki Zeppelin halála után tovább folytatta a léghajók tervezését és megépítését. A 76 km/órás sebességre képes, 6,5 tonna hasznos terhelésű Schwaben, öt hónap alatt 17 ezer kilométert tett meg, s rendszeres utas-, posta- és áruszállítást végzett Friedrichshafen, München, Berlin és más német városok között. 

zepilanyok680

A Delag (Deutsche Luft-schiffahrts ÁG) által üzemeltetett, személy- és teherszállításra használt léghajókat Németország az első világháborúban katonai szolgálatra vonultatta be. 1914-től Zeppelin gyára, a hadsereg igényeinek megfelelően, havonta két katonai léghajót volt képes megépíteni. Ezek az első világháború során mintegy ötezer bevetésen vettek részt, és több mint 26 ezer órát töltöttek a levegőben. 1917 tavaszán a még meglévő tizenöt léghajóból hatot felderítési célokra átadtak a haditengerészetnek, a többi szétszerelték. Az 1914-1918 között összesen elkészült 97 léghajóból 90 pusztult el, s velük a személyzet több mint fele életét vesztette.

zepiwar680

Az első világháború után újra a polgári célú léghajók építésére tértek át. Elsőként az LZ 120 Bodensee, majd az LZ 121 Nordstern épült meg, melyek 130 km/órás sebességgel, már 10 tonna hasznos terhet tudtak szállítani. A Bodensee 533 utat bonyolított le Friedrichshafen és Berlin között, s egy alkalommal Stockholmba is elrepült. Ez alatt 2380 utast, 30 tonnányi csomagot és 5 tonna postát szállított. A békeszerződés értelmében azonban a két léghajót jóvátétel fejében át kellett adni a győzteseknek, így a Bodensee Olaszországba, a Nordstern pedig Franciaországba került.

zepimont680

 Az 1917-ben elhunyt Zeppelin gróf életművét folytató Hugo Eckener – a csődközeli helyzetbe került gyár megmentése érdekében - elvállalta, hogy az USA részére fizetendő jóvátétel fejében, felépít egy újabb léghajót. Így készült el az LZ 126, mely 1924. augusztus 27-én indult első útjára. Október 12-én Eckener személyesen vitte Amerikába, s a 7830 kilométeres távolságot 3 nap és 9 óra alatt tették meg. A szokatlan jármű - mely új hazájában a Los Angeles nevet kapta -, hatalmas feltűnést keltett, s a németeket a Fehér Házban fogadta Calvin Coolidge elnök is.

LZ 127 Graf Zeppelin

1926-ban hatálytalanították a versailles-i békeszerződésben előírt léghajógyártási korlátozásokat, így lehetőség nyílt az LZ 127 Graf Zeppelin megépítésére. A léghajó méretei lenyűgözőek voltak. A 236,6 méter hosszú, 30 méter átmérőjű, csaknem 110 ezer köbméter űrtartalmú testet összesen öt, 560 lóerős, 12 hengeres Maybach benzinmotorral szerelték fel. A 115 km/óra maximális sebességgel repülő léghajó alsó részén kapott helyet az irányító személyzet, a 46-50 utas, a posta és egyéb szállítmány.

hindirep680

Az LZ-127-es 1928. október 11-én indult el első amerikai útjára, ahonnan november 1-jén érkezett vissza Friedrichshafenbe. Ezután egy földközi-tengeri és egy újabb amerikai utat tett meg, majd 1929. augusztus 29-én a léghajó Eckener parancsnok irányításával, 60 utassal világkörüli útra szállt fel a Lakehurst-ből. Keleti irányba haladva átrepülték az Atlanti-óceánt, majd Oroszország szibériai tájait átszelve érkeztek meg Tokióba. Innen indultak vissza a San Francisco – Los Angeles – Chicago – New York útvonalat követve Lakehurst-be. A rekordrepülés 20 napot és 4 órát vett igénybe.

luftpool680

1930-ban Brazília, Egyiptom és ismét a Szovjetunió lett az LZ 127 sikereinek újabb állomása, egy év múlva pedig a legendás légijármű Magyarországon is bemutatkozott. Brazília egyébként (az ottani dél-amerikai német kolónia miatt) népszerű úticélnak bizonyult, mivel abban az időben Európából, az ország elérése hajóval legalább három hetet vett igénybe. A zeppelinnek viszont a távolság megtételéhez mindössze három-négy napra volt szüksége, ezért 1936-ban az LZ 127 összesen 63 menetrend szerint járatot teljesített.

LZ 129 Hindenburg

A Graf Zeppelin látványos eredményei alapján láttak hozzá a németek a még hatalmasabb, LZ 129 Hindenburg megépítéséhez, s a munkálatok csaknem négy évig tartottak. Bár elődjénél csak alig 10 méterrel lett hosszabb (247 méter), átmérőjét 30-ról 41 méterre növelték, s így tartályai 105 ezer helyett mintegy 200 ezer köbméter hidrogént tudtak tárolni. Ez tette lehetővé, hogy maximális felszállótömege 87-ről, több mint 130 tonnára növekedhessen. A jármű négy, egyenként 1320 lóerős Daimler-Benz dízelmotorral rendelkezett.

hindi680d

A Hindenburg merev váza a repülőgépeknél is használt alumínium-ötvözetből (dural) készült, 16 puhafalú gázcellájának anyaga pedig egy speciális eljárással újra hasznosított marhabélből készült. A Hindenburg gyenge pontját a legfontosabb összetevő, a felhajtóerőt biztosító gáz, pontosabban annak hiánya jelentette. A levegőnél könnyebb héliumot, ilyen nagy mennyiségben csak az Egyesült Államokból lehetett volna beszerezni, de az USA kormánya ezt nem engedélyezte. Ezért a németeknek be kellett érniük az általuk is hozzáférhető, jóval olcsóbb és nagyobb felhajtóerőt biztosító, ám rendkívül tűzveszélyes hidrogénnel, amely később a léghajó tragikus pusztulásához vezetett.

hindi36

A Hindenburg első transzatlanti útjára 1936. május 3-án szállt fel, és két nap 13 óra 50 perces repülés után érkezett meg az óceán túlsó partjára, míg visszafelé már csak két nap 1 óra 3 percig tartott a menetidő. Ezután az LZ 129 már menetrend szerint közlekedett Frankfurt és az amerikai Lakehurst (New Jersey állam) között, s összesen tíz alkalommal tette meg ugyanezt az utat. A korabeli statisztikák szerint, 1936-ban egyébként a léghajó összesen 63 (köztük 37 tenger feletti) utat bonyolított le, és 3059 utassal a fedélzetén, 337 ezer 129 kilométert tett meg.

hindideck680

 A fedélzeten az utasok kényelméről az akkori óceánjáró hajók színvonalán próbáltak gondoskodni, ezért a 25 kétágyas hálókabin mellett bár, étterem és sétafedélzet állt a rendelkezésükre. (Jellemző az arányokra, hogy a Hindenburg teljes személyzete átlag 60 főből állt, ami meghaladta az utasokét.) A fokozott tűzveszély miatt, a dohányozásra csak egy olyan „szivarszobában” volt lehetőség, ahová az ottani enyhe túlnyomás miatt, az esetleg szivárgó hidrogén nem tudott volna bejutni. A léghajó egyébként a korabeli beszámolók szerint, a tengeri utazáshoz képest nem csak gyorsabban, hanem hihetetlenül stabilan közlekedett, s többnyire sima volt a leszállása is.

A Hindenburg katasztrófája

A Hindenburg, fedélzetén 37 fizető utassal és 60 főnyi személyzettel, utoljára 1937. május 3-án szállt fel Frankfurtból. A parancsnok, Max Pruss mellett ott volt a járaton Ernst Lehmann kapitány is, aki ekkor már – a politikai okokból mellőzött Hugo Eckener helyett - a társaság „főpilótája” volt. A léghajó május 6-án hajnalban érkezett meg az USA keleti partvidékére, és a kialakult gyakorlatnak megfelelően, New York felett elrepülve repült volna tovább Lakehurst-be.

hindi cockpit 680

A haditengerészeti támaszponton uralkodó kedvezőtlen időjárás – egy nyugat felől közeledő viharfront – miatt azonban várakozniuk kellett. A zeppelin végül reggel 7 óra 25 perckor kezdte meg a leszállást a lakehursti repülőtéren, de miután 55 méterről kidobták a rögzítőköteleket, lángok jelentek meg a jobboldali függőleges vezérsík közelében. A léghajó az egyre hevesebb tűz miatt a földre zuhant, és a könnyűfém-vázát kivéve, szinte teljesen megsemmisült. A fedélzeten tartózkodó utasok közül 12, míg a 60 fős személyzetből 22 ember halt meg, a földön pedig az amerikai haditengerészet egy tagja szenvedett halálos sérüléseket a lehulló roncsdaraboktól. Túlélte a katasztrófát Max Pruss kapitány is, azonban Ernst Lehmann a kórházban belehalt súlyos sérüléseibe.

hindicrash680

Bár a tragikus eseményről számos film- és hangfelvétel, valamint tanúvallomás maradt fenn, a Hindenburg pusztulásának pontos oka máig ismeretlen. Mivel a merénylet lehetőségét kizárták, az amerikai és a német vizsgálóbizottság egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy a burkolat statikus elektromossága, valamint a ledobott és az esőtől átnedvesedett (s ezért áramvezetővé vált) kötelek együttesen okozhatták a jármű kigyulladását.

hindironcs680

A későbbi elméletek szerint, az egyik dízelmotor túlmelegedése is meggyújthatta a gázzsákokból szivárgó, robbanásveszélyes hidrogént, vagy a korabeli filmfelvételeken is látható éles jobbfordulat miatt, a hajótest egyik acélsodrony feszítőhuzalja szakadhatott el a hajófarban, mely feltéphetett egy hidrogéncellát, és a kiáramló gáz közben meggyulladt. Egyértelmű bizonyíték azonban a mai napig nincs, egyik teóriára sem.

hindipress680

2014 tavaszán az amerikai NBC 10 csatorna egy olyan filmfelvételt mutatott be, amely nem a közismert korabeli híradó szemszögéből készült, hanem oldalról. Bár a filmet 1987-ben (a katasztrófa ötvenedik évfordulóján) egy zártkörű vetítésen már bemutatták, akkor még csak kevesen láthatták. Ez a felvétel jól mutatja, hogy a Hindenburg személyzete a léghajó megdőlése miatt, a leszállás utolsó pillanataiban szokatlanul sok ballasztvizet engedett ki, majd a hátsó résznél, valahol belül csaptak fel a lángok.

A léghajózás alkonya

A Hindenburg drámai pusztulása megpecsételte a német léghajózás sorsát. Többé senki sem akart a robbanásveszélyes járművekkel közlekedni, így azok rövidesen végleg a roncstelepre kerültek. Ez lett a sorsa a Hindenburg „ikertestvére”, az időközben megépült, de fizető utasokat már soha nem szállító LZ 130 Zeppelin II-nek is (amit az amerikai embargó miatt, végül szintén hidrogénnel töltöttek fel.) A lángoló Hindenburg képe 1969-ben a Led Zeppelin együttes albumának borítójaként járta be ismét a világot.

 

ledzepi680

1975-ben az Egyesült Államokban Robert Wire rendezésében a merénylet-teóriára épülő játékfilm készült a katasztrófáról. A felvételek kedvéért szinte eredeti nagyságában újjáépítették a léghajót, de egymástól elszigetelt részekre osztották, amelyek végül külön-külön égtek el. A film forgatásánál jelen volt Max Pruss fia is, aki szerint apja sohasem hitte el, hogy szabotázs történt, ő technikai hibának tulajdonította a katasztrófát.

hindimozi680

„A 34 másodperces tűz egy korszaknak vetett véget, a zeppelinek korszakának. Apám mindig azt mondta, hogy ez a korszak azért ért véget ilyen gyorsan, mert túl hamar kezdődött meg. A léghajó villámgyors fejlődése az első világháború után, messze megelőzte korát, de ezt követően hiányoztak a biztonságos megvalósítás megfelelő eszközei.”

 

Földesi László

Fotók: AeroNews képtár, Led Zeppelin hanglemez, Zeppelin Museum

   © 1996 - 2015. Copyright AeroNews – Minden jog fentartva  |  Impressum
Powered by Joomla 1.7 Templates