Évfordulók

Október

 

jegyeladas 300

Hatvan évvel ezelőtt, 1961. október 1-jén lett a Malév a SITA tagja. Az 1949-ben létrejött, 11 légitársaság által megalapított, Belgiumban bejegyzett, de párizsi központtal működő SITA (Sociéte Internationale De Telecommunication Aeronautique) elsőszámú feladata a légitársasági partnereket összekötő, egységes repülési távközlési hálózat megteremtése és működtetése lett. Az információk továbbítására a repülésben sokáig a postai telexhálózatot használták, de a technika fejlődésével ennek szerepét egy idő után a számítógépek vették át. Az 1970-es években kezdték a SITA hálózatát arra használni, hogy a légitársaságok összekössék számítógépes helyfoglalási rendszereiket és a világ különböző pontjain telepített termináljaikat. E folyamat során vezethette be a Malév is 1975 novemberében a SITA-tól bérelt, első automatizált helyfoglalási rendszerét.

 

maszplak300

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. október 15-én indult el a Maszovlet első két menetrend szerinti járata Debrecenbe és Szombathelyre. A járatnyitásra ünnepélyes külsőségek között került sor a Budaörsi repülőtéren, mely viszonylag kevés sérüléssel vészelte át a háborút. Az egyik gépen szovjet, a másikon magyar kapitány teljesített szolgálatot. Nyikolaj Szivak főpilóta Debrecenbe, míg Stifter János Szombathelyre repült. Még 1946-ban sor került a szegedi és a győri járatnyitásra is, az elkövetkező években pedig bekapcsolták a menetrend szerinti légi forgalomba Pécset, Miskolcot, Siófokot, Békéscsabát, Nyíregyházát, Nagykanizsát, Zalaegerszeget és Kaposvárt. A Maszovlet belföldi forgalmában 1951-1954 között érték el a legnagyobb teljesítményeket. Hozzájárult ehhez a viszonylag alacsony tarifa is, amely továbbra sem haladhatta meg a gyorsvonati első osztályú jegy árát. A forgalom csúcspontját az 1954-es nyári szezon jelentette, amikor a Maszovlet-járatok 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel, illetve részben egymással.

 

mrsz old 300

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. október 16-án alakult meg a Magyar Repülő Szövetség, az MRSZ. A szervezet elődje az 1913-ban létrejött Magyar Aero Szövetség volt, mely az első világháborút követően, 1924 júniusában lett az FAI (Nemzetközi Repülő Szövetség) tagja. A Magyar Aero Szövetséget 1946 augusztusában feloszlatták, utódszervezetét, az MRSZ-t pedig az FAI 1947. szeptember 17-19. között Genfben tartott nagygyűlésén vették fel a tagszövetségek sorába. 1957 augusztusában az MRSZ és a Magyar Szabadságharcos Szövetség egyesülésével megalakult a Magyar Honvédelmi- és Sportszövetség, az MHS, mely 1967 novemberétől MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) néven működött tovább. 1989. november 11-12-én, egy 16 órás, hajnali 2-kor záruló közgyűlés után újjáalakult az MRSZ. A hazai sportrepülés, a repülőklubok demokratikusan megválasztott, központi szervezetének első elnöke Lánc Tibor, főtitkára dr. Hegedűs Dezső lett.

 

junkers 300

Száz évvel ezelőtt, 1921. október 21-én érkezett meg Svájcból Magyarországra IV. Károly egy Junkers F-13-as repülőgéppel. A száműzetésben élő király a hozzá hű emberekkel egy második puccsot akart végrehajtani. A légiút megszervezésével két egykori magyar katonai pilótát bíztak meg, akik Dübendorfban sétarepülés ürügyén kibérelték a svájci Ad Astra Aero légitársaság egyik gépét. Az F-13-as gyártója, illetve a légitársaság tudott a repülésről és annak céljáról, tehát a közhiedelemmel ellentétben, nem történt eltérítés. A gépet a Junkers gyár főpilótája vezette, de Zimmermann csak azzal a feltétellel vállalta az utat, ha a repülőgép árát és a légitársaságnak szánt kártalanítási összeget, ötvenezer svájci frankot egy németországi bankban letétbe helyezik, ami meg is történt. A kabinban négyen foglaltak helyet: a királyi házaspár, a titkár és az egyik magyar pilóta, míg a másik előre ült, a jobb oldali ülésbe. Az F-13-as a nyugat-magyarországi Dénesfánál szállt le. A sikertelen királypuccs után az engedély nélkül érkezett határsértő svájci gépet a hatóságok bírói zár alá vették és elkobozták. Később szétszerelve Budapestre vitték, ahol egy ideig bárki megtekinthette a Nemzeti Lovarda kiállításán. A gép ma is a magyar Közlekedési Múzeum gyűjteményének egyik legjelentősebb példánya.

 

lcf300

Negyven évvel ezelőtt, 1981. október 21-én szenvedett balesetet a Malév HA-LCF lajstromjelű Tu-154-ese. Az MA-641-es Amszterdam-Prága-Budapest járatát kilencfőnyi személyzettel és 83 utassal teljesítető gép prágai leszállás közben a földhöz csapódott, törzse pedig kettétört. A balesetben 20 utas és a hajózószemélyzet három tagja megsérült. Az esemény kivizsgálása során kiderült, hogy a balesetet a személyzet – ezen belül is elsősorban a gépparancsnok – helytelen tevékenysége okozta. Mivel az elhatározási magasságon nem álltak fent a biztonságos leszálláshoz szükséges feltételek, a leszállást meg kellett volna szakítani, és átstartolást végezni. Ehelyett az egyébként nyugdíj előtt álló, nagy tapasztalatú kapitány átvette a másodpilótától a gép vezetését és folytatta a leszállást, de közben számos hibás döntést hozott.

 

a340first 300

Harminc évvel ezelőtt, 1991. október 25-én emelkedett először a levegőbe az Airbus gyár A340-es utasszállítója. A gép a típusengedélyt az európai hatóságoktól 1992 decemberében, az Amerikai Szövetségi Légügyi Hatóságtól (FAA) pedig 1993 májusában kapta meg. Az első sorozatgyártott gépet, egy 228 üléses A340-200-ast a Lufthansa vette át 1993 februárjában. Az A340-esből számos altípus készült, melyek a 300-as, 500-as vagy 600-as jelzést kapták. A gép gyártását 377 példány után, 2011-ben állították le Toulouse-ban.

 

Szeptember

 

lbd300

Ötven évvel ezelőtt, 1971. szeptember 16-án zuhant le Kijev-Boriszpol repülőtértől 28 kilométerre északra, Taraszovka község határában a Malév MA 110-es járatának gépe. A HA-LBD lajstromjelű Tu-134-es 8 főnyi személyzete és 41 utasa életét vesztette. A katasztrófát követő vizsgálat megállapította, hogy a gép meghibásodott elektromos rendszere és a hajózószemélyzet által elkövetett szabálytalanságok sorozata okozta a tragédiát.

 

jetstream 300

Huszonöt évvel ezelőtt, 1991. szeptember 25-én emelkedett először a levegőbe a British Aerospace (BAe) Jetstream 41 regionális gépe. Az új, 29 személyes utasszállító a gyár korábbi, 19 férőhelyes Jetstream 31-es típusának továbbfejlesztése, illetve 4,9 méterrel meghosszabbított változata. A Jetstream 41-es maximális felszállótömege 10.886 kg, hasznos terhelése 3.291 kg, utazósebessége 0,52 Mach (483 km/óra), repülési magassága 7620 méter.

 

Augusztus

 

maszi300

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén kezdte meg működését a Maszovlet. Ezt megelőzően, 1946. március 29-én írták alá azt az egyezményt, mellyel létrejött a Malév jogelődje, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. A menetrend szerinti légi forgalom október 15-én indult be a debreceni és a szombathelyi járat megnyitásával. A belföldi forgalom csúcspontját az 1954-es nyári szezon jelentette, amikor a Maszovlet-járatok 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel, illetve részben egymással. 1954. november 25-én Moszkvában államközi egyezményt írtak alá, mely értelmében november 26-tól megkezdhette önálló tevékenységét a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat.

 

tsa300

Hatvan évvel ezelőtt, 1961. augusztus 6-án zuhant le Zuglóban a Malév sétarepülő járata. Egy amerikai C-47A-90-DL típusú, Belgrádba tartó katonai repülőgép 1951. november 19-én navigációs problémák miatt berepült Magyarország légterébe, ezért leszállásra kényszerítették a pápai repülőtéren. A gép személyzetét ezután kiutasították az országból, a repülőgépet pedig lefoglalták. A magyar légierő 1956-ban adta át a HA-TSA lajstromjelet kapott gépet a Malévnek, mely átalakíttatta utasszállító változatúvá. Ezután gyakran használták sétarepülésekre is. 1961. augusztus 6-án a gép ötödször repült be a városliget fölé, ezúttal úgy, hogy az utasok száma három fővel meghaladta a rendelkezésre álló ülőhelyekét. Mint a szemtanúk elbeszéléséből kiderült – sőt, egyikük több fotót is készített az eseményről –, a gép éles, túldöntött fordulókat, hullámrepülést végzett, majd Zuglóban az Erzsébet királyné útja és a Lumumba (ma Róna) utcai sarok közelében, egy kétemeletes házra zuhant. A roncsok a ház udvarán tartózkodó három fiatal fiút halálra zúztak, a négyfőnyi személyzet, a tizenhét felnőtt és hat gyermek utas az esemény során életét vesztette. A ház romjai alatt két lakót, egy súlyosan sérült nőt és egy három hónapos, kisebb sérüléseket szenvedett csecsemőt is találtak. Az eseményt kivizsgáló bizottság a hajózószemélyzet tevékenységével kapcsolatban egy sor szándékos és durva szabálytalanságot tárt fel. Közvetve a zuglói katasztrófa következménye lett az is, hogy Magyarországon hosszú időre betiltották a sétarepüléseket.

 

emlektabla 300

Ötven évvel ezelőtt, 1971. augusztus 28-án zuhant a tengerbe koppenhágai leszállás előtt a Malév HA-MOC lajstromjelű Il-18-as repülőgépe. A katasztrófa során a gép személyzete, és három kivételével 22 utas életét vesztette. A repülőgép a koppenhágai Kastrup repülőtér megközelítése közben, hirtelen elhagyta a siklópályát, és a vízbe csapódott. A kérdéses időszakban a repülőtér körzetében váltakozó szélerősséggel és turbulenciával erős zivatartevékenységet tapasztaltak, de ez önmagában nem jelentett veszélyt a nagy utasszállítókra. A gép katasztrófáját feltehetően egy ritka időjárási jelenség, a szélnyírás egyik különleges és rendkívül veszélyes formája, egy microburst okozhatta. Ez egy viszonylag kis területre koncentrálódó, rendkívül heves leáramlás, mely hihetetlenül nagy energiával rendelkezik. A leáramlásába bekerülő repülőgép másodpercenként akár 20-30 métert is süllyedhet, ami fel- vagy leszálláskor katasztrofális következményekkel járhat. Különösen veszélyes azért is, mert élettartama viszonylag rövid, mindössze 5-10 perc, tehát alig marad idő az észlelésére. Szentgyörgyi Dezső, az Il-18-as parancsnoka a katasztrófa napjáig összesen 13 ezer 594 órát repült (s ebből több mint hétezret Il-18-ason), ezért biztosan tudta, hogyan lehet kimenekülni az ilyen időjárási jelenségből, de ezt a katasztrófát az alacsony repülési magasság miatt ő sem tudta megakadályozni. A tervezett nyugdíjazása előtt, ez lett volna az utolsó előtti repülőútja. A tapasztalt pilóta a második világháború alatt elért 33 igazolt légigyőzelmével a legeredményesebb, nemzetközileg is számon tartott magyar vadászrepülő volt. 1946-tól 1950-ig a Maszovletnél repült, majd koholt vádakkal bebörtönözték. Csak 1956-ban szabadult, s rehabilitálása után, 1957-ben vették fel a Malévhez. A rendszerváltozást követően tiszteletére egykori lakóhelyein, Enyingen és Budapesten emléktáblát avattak, a magyar légierő kecskeméti MH. 59. Repülőbázisa pedig az ő nevét vette fel.

 

Július

 

il86 300

Negyven évvel ezelőtt, 1981. július 3-án repült először Il-86-os repülőgéppel az Aeroflot Berlinbe. Az új, széles törzsű típussal a szovjet légitársaság első alkalommal teljesített nemzetközi légijáratot.

 

vter 300

Hetven évvel ezelőtt, 1951. július 8-án költözött át a Maszovlet új székházába, a Dorottya utcából a Vörösmarty térre. 1954 novemberétől a Malév is ezt az épületet használta egészen 1982. június 19-ig, amikor megnyílt a magyar nemzeti légitársaság vezérigazgatósága és központi jegyirodája az Atrium Hyatt szálló Apáczai Csere János utcai épületszárnyában.

 

maszov 300

Hetven évvel ezelőtt, 1951. július 8-án indította el a Maszovlet első járatát Nagykanizsára. Ebben az időben a Maszovlet belföldi forgalmában 1951-1954 között érték el a legnagyobb teljesítményeket. Hozzájárult ehhez a viszonylag alacsony tarifa is, amely nem haladhatta meg a gyorsvonati első osztályú jegy árát. A forgalom csúcspontját az 1954-es nyári szezon jelentette, amikor a Maszovlet-járatok 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel, illetve részben egymással. A nagykanizsai járat 1956-ban szűnt meg.

justice 300

Kilencven évvel ezelőtt, 1931. július 16-án érkezett meg Magyarországra az óceán sikeres átrepülése után Endresz György és Magyar Sándor. A két bátor pilóta július 15-én indult útnak Amerikából, akik Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (és a világon tizenötödikként) repülték át az Atlanti-óceánt. Útjuk során három világrekordot is megdöntöttek: a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább a kontinensen. Egymotoros Lockheed Sirius gépükkel sajnos nem jutottak el Budapestig, mert Bicskénél kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Ennek ellenére a rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén.

 

bonanza 300

Negyven évvel ezelőtt, 1981. július 18-án szállt le Ferihegyen Németh Zsigmond és Krug László, akik ugyancsak egymotoros Beecraft Bonanza V35A gépükkel, az elődök előtt tisztelegve, szintén sikeresen nonstop átrepülték az óceánt. Mivel Németh 1968 óta Amerikában élt (a New Jersey-i magyar iskola igazgatójaként), és Új-Fundlandról szálltak fel, amerikai gépként kezelte őket a magyar kormány. Ezért először nem is akarták megengedni nekik, hogy berepüljenek Magyarország területére. Végül mégis sikerrel jártak, de ennek az volt az ára, hogy az akkori hatalom részéről senki nem ismerte el teljesítményüket, s politikai okokból nem kaphatott nagy nyilvánosságot. Itthon csak rövid hírek jelenhettek meg róluk a sajtóban. Krug László és Németh Zsigmond közel 12 órával rövidebb idő alatt tette meg ugyanazt az utat, mint 1931-ben Endresz György és Magyar Sándor.

 

il62 300

Harminc évvel ezelőtt, 1991. július 29-én indult el egy Il-62-es repülőgéppel a Malév első charterjárata Japánba. Az Il-62M típusú repülőgép ČSA festéssel és OK-JBJ lajstromjellel, 1991. június 25-én érkezett meg Ferihegyre. A gépet itt festették át Malév színekre. A magyar légitársaság eredetileg 200 repült órára, tíz Japánba indítandó különjáratra vette bérbe – csehszlovák személyzettel együtt – az Il-62-est. A közvéleményt úgy tájékoztatták, hogy a gépet a Malév megvásárolta, de később már azt mondták, azért kellett itthon és külföldön ezt hazudni, mert a japán légügyi előírások miatt, állítólag csak saját tulajdonú géppel lehetett lebonyolítani a különjáratokat, illetve ez volt a feltétele a tervbe vett, menetrend szerinti Malév járatok engedélyezésének. Az Il-62-es végül csak háromszor tette meg az utat a két ország között, ezért még a bérleti díjat és a közvetlen költségeket sem tudta kitermelni. A gépet 1991. szeptember 10-én a cseh légitársaság arculatának megfelelően újra átfestették, majd később visszarepülték Prágába. További kiadásokat jelentett ezen kívül, hogy a magyar vámhatóság is benyújtotta a számláját a Malévnek a vásárlásnak álcázott gépbérlet kapcsán, így az okozott összes kár több mint negyedmilliárd forintot tett ki.

 

Június

 

il76 300

Ötven évvel ezelőtt, 1971. június 6-án mutatták be Párizs Le Bourget repülőterén az új szovjet teherszállítót, az Il-76-ost. Az Iljusin tervezőiroda a típust G. V. Novozilov főkonstruktőr irányításával, az amerikai C-141-es gép fő paraméterei alapján fejlesztette ki. Az IL-76-os prototípusa 1971. március 25-én emelkedett először a levegőbe. Ezt követően számos változatban épült Taskentben, először a légierő, majd a polgári repülés igényei szerint kialakítva. Utóbbi kapta meg az IL-76TD típusjelet. A gép maximális felszálló tömege 190 tonna, maximális hasznos terhelése 50 tonna, utazósebessége 750 – 780 km/óra. A legnagyobb magyar magántulajdonú légitársaság, a HUK Air Cargo 1992 augusztusától végzett kereskedelmi repüléseket Il-76-os teherszállító gépekkel. A Hunair Magyar Légitársaság a HUK Air Cargo partnercégeként, 1995-ben jelent meg a légi közlekedésben. A két társaság az ezredfordulóra Közép-Európa egyik legjelentősebb légi teherfuvarozójává vált. Az általuk üzemeltetett, négy magyar lajstromú IL-76-os gép egyenként, évente 300-600 órát töltött a levegőben, és közel 13 millió 500 ezer tonnakilométert teljesített.

 

learjet60 300

Harminc évvel ezelőtt, 1991. június 13-án emelkedett először a levegőbe a Learjet 60 üzleti repülőgép prototípusa. Az alaptípus létrejötte Bill Lear pilóta-vállalkozó nevéhez fűződik, aki 1959-ben Svájcban kezdte meg az első gyors és nagy hatósugarú Learjet 23 kifejlesztését, mely két pilótával, négy-hat utast szállíthatott. A LEER Jet Co. nevű cég 1966-ban az amerikai Charlie Gates tulajdonába került, jelenleg viszont már a kanadai Bombardier-csoport részeként működik. A típus legújabb változatai már a 21. századi technológiát képviselik. Ezek közé tartozik többek között a Garmin cég által kifejlesztett digitális pilótafülke, a fly-by-wire rendszer, vagy a homloküveg kijelző (HUD - Head Up Display). A fedélzeti rendszerek modernizálásán kívül, új típusú hajtóművek, könnyű, de erős kompozitok és a szárnyvégekre szerelt wingletek növelik a Learjetek hatékonyságát.

 

malert 300

Kilencven évvel ezelőtt, 1931. június 15-én indította el a magyar Malert légitársaság belföldi járatát Budapestről Nyíregyházára. A Magyar Légiforgalmi Rt. alakuló közgyűlését 1922. november 19-én tartották meg. A cég 1923 tavaszán hat Fokker F III-as géppel kezdte meg tevékenységét Mátyásföldön. 1928 nyarán a csepeli Weiss Manfréd (WM) gyár érdekeltségébe került. 1931-ben az állam megvásárolta a vállalat részvényeit, mely után az ML Rt. már a Malert cégnevet használta. A második világháború kitörése után a jól képzett szakemberekkel ellátott légitársaságot 1942 júniusától katonai szolgálatra osztották be. A Malert gépeit katonai jelzéssel látták el, és a szállítószázad kötelékében ellátást, postát szállítottak a keleti frontra, míg onnan ugyancsak postát és sebesülteket hoztak vissza. A háború végéig a Malert teljes flottája megsemmisült. Megmaradt vagyontárgyait, illetve alkalmazottai kétharmadát az 1946-ben megalakult Maszovlet örökölte meg, elődjét pedig felszámolták.

 

lbi300

Ötven évvel ezelőtt, 1971. június 19-én, illetve június 26-án érkezett meg Ferihegyre a Malév első két Tu-134A típusú utasszállítója, a HA-LBI és a HA-LBK. E gépeknél az egyik legfontosabb újdonság a sugárfékkel ellátott D-30 II szériájú hajtómű és a fedélzeti indítóturbina (VSzU), illetve a nyugati gyártmányú gépeken akkoriban már elterjedt sűrített levegős indítási rendszer volt, melyek hátul együttesen mintegy 400 kilóval növelték meg a tömeget. Valójában a Tupoljev tervezőiroda ennek hatását próbálta ellensúlyozni azzal, hogy (a súlypont előtt) 2,1 méterrel megnövelték a törzs hosszát, de a szárnyak fesztávolsága, felülete és a törzs átmérője, vagy a feltankolható üzemanyag mennyisége (maximum 13,2 tonna) ugyanaz maradt. Az LBI-t és az LBK-t végül 1994 novemberében vonták ki az utasforgalomból, majd három év múlva mindkét gépet fémhulladékként eladták.

 

Május

 

delta300

Huszonöt évvel ezelőtt, 1996. május 2-án indította el az amerikai Delta légitársaság az Atlanta-Bécs-Budapest között naponta közlekedő, menetrend szerinti járatát. Az útvonalon B767-300-as gépek repültek, és 1 óra 10 perces ferihegyi várakozás után indultak vissza bécsi közbenső leszállással Atlantába. A két légitársaság közötti szerződés értelmében a Malév minden járaton megvásárolt, és önállóan értékesített 20 férőhelyet.

 

fenysor300

Negyven évvel ezelőtt, 1981. május 8-án adták át a Ferihegyi repülőtér 13-as (Budapest felőli) pályairányára telepített, ICAO II kategóriájú, új bevezető fénysorát, melyet a légitársaságok május 14-től használhattak. Az Alpa-Ata típusú berendezés része volt az optikai siklópályát mutató VASI-rendszer, és egy nagy intenzitású villanófényjelzés is. Az új fénysort a finn IDMAN cég telepítette Ferihegyre.

 

sst300

Ötven évvel ezelőtt, 1971. május 18-án jelentették be, hogy az Egyesült Államokban végleg leállították az amerikai szuperszonikus utasszállító, az SST fejlesztését. Az USA kormánya 1966-ban adott megbízást a Boeing gyárnak, hogy készítsen egy szuperszonikus utasszállító repülőgépet. A britek és a franciák, illetve a szovjetek ekkor már javában dolgoztak a Concorde, illetve a Tu-144-es tervein. Az amerikai, eredetileg 2707-es típusjelzést viselő gép 277 fős utaskapacitásával és csaknem háromszoros hangsebességével, jóval meghaladta volna előbbiek teljesítményét. A fejlesztés egyre növekvő költségei miatt azonban, az SST-ből végül nem készült még prototípus sem. A szuperszonikus típus életnagyságú makettjének orra, valamint a törzs egy része 2013 tavasza óta Seattle-ben, a The Museum of Flight repülési múzeumban látható.

 

Április

 

134 300

Ötven évvel ezelőtt, 1971. április 2-án a Malév menetrend szerinti járatot indított zürichi közbenső leszállással Madridba. Az útvonalon kezdetben Tu-134-esek közlekedtek.

 

gagarin300

Hatvan évvel ezelőtt, 1961. április 12-én hajtotta végre sikeres űrrepülését Jurij Gagarin.

 

led300

Harminc évvel ezelőtt, 1991. április 12-én érkezett meg Ferihegyre a Malév első B737-300-as utasszállító gépe, a HA-LED.

 

bea300

Hatvan évvel ezelőtt, 1961. április 14-én a BEA (British European Airways) légitársaság menetrend szerint járatot indított prágai közbenső leszállással Londonból Budapestre. Az útvonalon kezdetben 55 személyes, Vickers Viscount légcsavaros-gázturbinás gépek közlekedtek.

 

b767m 300

Harminc évvel ezelőtt, 1991. április 18-án írták alá Budapesten a Malév és a Boeing gyár képviselői a szerződést két B767-200-as, hosszútávú repülésre képes utasszállító megvásárlásáról.

 

tupika300

Hatvan évvel ezelőtt, 1961. április 24-én az Aeroflot elindította a Moszkva és Habarovszk közötti, menetrend szerinti belföldi járatát. Az útvonalon a legújabb szovjet típus, a Tu-114-es közlekedett.

 

citation300

Harminc évvel ezelőtt, 1991. április 29-én emelkedett először a levegőbe az amerikai Cessna gyár CitationJet típusú repülőgépe. Az új, két sugárhajtóművel rendelkező üzleti gép egy pilótával és négy utassal a fedélzetén, 704 km/óra maximális sebességgel, 2780 kilométert tudott megtenni közbenső leszállás nélkül.

 

Március

 

orly300

Száz évvel ezelőtt, 1921. március 1-jén nyílt meg a Párizstól 13 kilométerre, délre található Villeneuve-Orly repülőtér, mely ezt követően egy évtizedig – elsősorban pilótaiskolaként – még csak katonai célokat szolgált. A francia főváros egyetlen polgári repülőtere sokáig Le-Bourget volt, de a légiforgalom fokozatos bővülése miatt, 1932-ben Orly is a légitársaságok szolgálatába állt. A második világháború idején Orly újra katonai fennhatóság alá került, s a repülőtér súlyosan megrongálódott. 1944 augusztusától Orly-t az amerikai hadsereg részlegesen helyreállította, és légibázisként 1947 márciusáig használta. Ezt követően a repülőteret átadták a francia kormánynak.

 

juf300

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. március 17-én a Malert egyik Ju-52-ese rekordrepülést hajtott végre. A 17 személyes utasszállító egy különjárat során Budapestről Lisszabonba vitte az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetét, J. F. Montgomerryt és családját, akik ott szálltak át a Pan Am Clipper repülőhajójára. A HA-JUF lajstromjelű, Endresz György nevét viselő Ju-52-es a 2700 kilométeres távot – közbenső leszállásokkal – 25 óra 15 perc alatt tette meg.

 

dst300

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. március 20-án jelentette be az amerikai repülésbiztonsági szervezet (US Civil Aeronautics Board – CAB), hogy az American Airlines (AA) megalakulásától kezdve, öt balesetmentes év után már köszönthette az egymilliomodik utasát. A CAB szerint a biztonságos légi utazáshoz hozzájárultak a modern repülőgépek és megbízható motorok, a jól képzett pilóták, az egyre fejlettebb meteorológiai szolgáltatások és földi rádiónavigációs rendszerek. Ötven évvel később, 1991. március 27-én az AA fennállása során elérte az egymilliárdos álomhatárt is. A szerencsés utast Dallas repülőterén érte a megtiszteltetés, aki a légitársaságtól egy családos londoni vakációt kapott ajándékba.

 

dornier300

Negyven évvel ezelőtt, 1981. március 28-án emelkedett először a levegőbe a német Dornier 228-as regionális utasszállító prototípusa. A 17-19 személyes gépet egy évtizeddel később modernizálták, és Dornier 228NG (New Generation) elnevezéssel gyártották.

 

swissair 300

Kilencven évvel ezelőtt, 1931. március 26-án a svájci Balair és az Ad Astra légitársaságok egyesülésével létrejött a Swiss Airways (későbbi nevén Swissair) Schweizerische Luftverkehr. A légitársaságnál kezdetben még csak kilenc pilóta és 12 földi alkalmazott dolgozott, akik hat Fokker F.VIIb típusú, nyolcszemélyes utasszállítót üzemeltettek. Az 1940-es évek közepén a svájci állam és egyes önkormányzatok, valamint különböző állami vállalatok 30,6%-os részesedést szereztek a társaságban. Az általuk adott anyagi támogatás tette lehetővé, hogy a Swissair rövidesen Európa egyik legmodernebb, amerikai gyártmányú légiflottájával rendelkezhetett. Svájc nemzeti légitársasága az 1991-es Öböl-háború negatív hatásai, az emelkedő üzemanyagárak és az 1991. január elsején életbe lépett európai liberalizáció miatt 2001. október 2-án beszüntette működését. A Swissair felszámolására hivatalosan 2002. március 31-én került sor, járatait egy korábbi leányvállalata, a Crossair vette át, mely Swiss néven működik jelenleg is.

 

zepi300

Kilencven évvel ezelőtt, 1931. március 29-én tett látogatást Magyarországon a híres LZ 127-es „Graf Zeppelin". Ezt megelőzően a német léghajó többször átszelte az óceánt, 1929-ben körberepülte a Földet, 1930-ban pedig Dél-Amerika, Egyiptom és a Szovjetunió volt sikereinek újabb állomása. A Budapestre érkező léghajóval utazott számos közéleti személyiség kíséretében a kormányzó fia, Horthy István is, akit édesapja, Horthy Miklós személyesen várt a csepeli repülőtéren. A „Graf Zeppelin” a leszállás után magyarországi körrepülésre indult, majd ismét sikeresen landolt a Csepelen. A léghajó látványa sok emberben olyan maradandó élményt keltett, hogy még évtizedekkel később is beszédtéma volt. Az utasok között ott volt Karinthy Frigyes író is, aki képes riportban írta meg élményeit.

 

maszlog300

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. március 29-én írta alá a Maszovlet (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.) létrehozásáról szóló egyezményt P. F. Berezin vezérőrnagy és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter. Ennek alapján a Magyar Államkincstár 30 évre biztosította a vállalkozás számára többek között a repülőtereket és épületeket, míg a szovjet fél apportja elsősorban repülőgépekből állt. Az első közgyűlésen igazgatóság és felügyelőbizottság alakult, melyben a két fél egyenlő arányban kapott helyett. A Maszovlet 2700 részvénye fele-fele arányban került a magyar és a szovjet állam tulajdonába. Az alaptőkéből csak 40 részvényt jegyeztek készpénzben, a többit a két fél apportja fedezte. A magyarok biztosították a szükséges munkaerőt és a repülőtereket, míg a szovjetek adták a repülőgépeket, a tartalékalkatrészeket, az irányítástechnikai berendezéseket és a kiképzőszemélyzetet. Az alapítólevél értelmében a légitársaság jogosult lett a légi közlekedés szervezésére, utas-, poggyász-, posta- és áruszállítások lebonyolítására, belföldön és külföldön egyaránt.

 

croydon 300

Száz évvel ezelőtt, 1921. március 31-én nyitották meg London Croydon polgári repülőterét. A brit fővárostól délre található új létesítmény valójában két egymás mellett található katonai repülőtér, Wallington és Waddon egyesülésével jött létre. Utóbbin működött a National Aircraft Factory repülőgépgyár, míg Wallingtonban a légitársaságok számára hangárokat, majd később egy kis utasterminált is építettek.

 

Február

 

faa300

Hatvan évvel ezelőtt, 1961. február 28-án emelkedett először a levegőbe az amerikai Cessna 336 Skymaster. Ebből 1965-ig csak 196 példányt építettek, mert ugyanebben az évben jelent meg a gép továbbfejlesztett, 337-es típusjelzésű változata, melynek legfontosabb újdonsága a megnövelt szárny fesztávolság és a behúzható futómű volt. A Cessna gyár e gép bázisán fejlesztette ki az amerikai légierő számára az O-2A és O-2B változatokat. A gépet ugyanis viszonylag nagy sebessége alkalmassá tette arra, hogy FAC (Forward Air Controller) feladatokat is elláthasson. Ez gyakorlatilag vizuális felderítést, célkijelölést, tűzvezetést, légi koordinálást és eredményértékelést jelentett, de a szárnyakra rakétablokkot vagy géppuskakonténert is fel lehetett szerelni. Az elmúlt évben a kaliforniai Ampaire vállalat a Cessna 337-re alapozva kezdte meg egy hibrid-elektromos repülőgép kifejlesztését. A MÉM Repülőgépes Szolgálat 1975 májusában vásárolt egy Franciaországban gyártott, Reims/Cessna FA337G Super Skymastert, melyet a cég 1992-es csődjéig futárgépként, műszeres kiképzésre, és rövid ideig balatoni sétarepülésekre használtak. A HA-FAA lajstromjelű gépet ezt követően eladták. 1982 és 1987 között a MÉM RSZ egy másik Cessna 337-est is üzemeltetett, majd öt év elteltével a HA-FAB jelű géptől is megváltak.

 

Január

 

a300af

Negyven évvel ezelőtt, 1981. január 4-én szállt le először a Ferihegyi repülőtéren az Air France Airbus A300-as típusú, szélestörzsű utasszállítója. Az A300-as volt a világon az első szélestörzsű, kéthajtóműves repülőgép, melynek kifejlesztését 1969-ben kezdték meg. 1972-ben emelkedett először a levegőbe, s két év múlva már menetrend szerinti forgalomba állt az Air France útvonalain. Ezt követően, 2007 júliusáig összesen 561 A300-ast építettek, s a típus kereken száz légitársaság flottjában repült.

 

foki300

Huszonöt évvel ezelőtt, 1996. január 8-án közlekedett először önálló magyar személyzettel a Malév első Fokker 70-es utasszállítója, a HA-LMA. A gép a Budapest – Róma – Budapest útvonalon repült. 2010 januárjáig a Malév összesen hat F70-est üzemeltetett. A 67 üléses gépek átlagos hatótávolsága 7,6 tonna üzemanyaggal 2000 km volt, de a HA-LMF rendelkezett egy 3 tonna kapacitású kiegészítő tartállyal is, így 40-50 utassal akár 3000 km-re is el tudott repülni közbenső leszállás nélkül. Ráadásul ez a gép ICAO CAT3C kategóriájú leszállásokra is alkalmas volt, ezért VIP kormányjáratokon is használták. Az F70-es típusból mindössze 48 példány épült, amihez az is hozzájárult, hogy a Fokker gyár 1996-ban csődbe ment, és végleg beszüntette működését.

 

united300

Harminc évvel ezelőtt, 1991. január 13-án vonták ki a forgalomból az amerikai United légitársaság első Boeing B727-100 típusú utasszállító repülőgépét. Az N7001U lajstromjelű, Spirit of Seattle nevű gép 1964-től eddig az ideig összesen 64 ezer 492 repült óra során, 48 ezer 057 járaton, mintegy 3 millió utast szállított. A B727-es ezt követően a Washington államban található Museum Of Flight gyűjteményébe került.

 

bell300

Negyven évvel ezelőtt, 1981. január 18-án készült el az amerikai Bell vállalat huszonötezredik helikoptere, egy Model 222-es.

 

omre300

Hetven évvel ezelőtt, 1951. január 27-én tartották meg a Magyar Repülő Szövetség alakuló kongresszusát. A szervezet elődje, az 1948. február 14-én létrejött Országos Magyar Repülő Egyesület (OMRE) ezzel végleg beszüntette működését.

 

hyatt300

Negyven évvel ezelőtt, 1981. január 29-én kötött névhasználati szerződést a Malév-Pannonia Gazdasági Társaság az amerikai Hyatt szállodalánccal. A Zalaváry Lajos tervei alapján elkészült, 365 szobával és 711 ággyal rendelkező ötcsillagos szálloda a Malév és a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat 50-50%-os tulajdonaként, 1982. június 19-én nyílt meg. Az épülethez csatlakozó irodaházban kapott helyet a Malév vezérigazgatósága és kereskedelmi központja is. A főbejárat a Roosevelt (ma már Széchenyi) térre nyílt. Váradi József, a Malév akkori vezérigazgatója 2001-ben – a légitársaság katasztrofális pénzügyi helyzetének mérséklésére – 5,24 milliárd forintért eladta az 1998 óta már Hyatt Regency Budapest néven üzemelő szálló 50%-os Malév-üzletrészét, majd egy akkoriban félig üresen álló bevásárlóközpontban bérelt irodákat. A patinás épület jelenleg már Sofitel Budapest Chain Bridge elnevezéssel, a Starwood Capital Group tulajdonában, de az Orbis Hotel Group üzemeltetésében működik.

 

 

 

 

 

 

 

   © 1996 - 2015. Copyright AeroNews – Minden jog fentartva  |  Impressum
Powered by Joomla 1.7 Templates