Szűzrepülők

clyde cessna 200 Clyde V. Cessna (képünkön) alighanem forog a sírjában, mert a közelmúltban kiderült: az egykori kansasi farmer által    megalapított repülőgépgyár nevét, immár évtizedek óta egy egész ország ejti helytelenül itt Kelet-Közép-Európa környékén.

 

 

A hazai nyelvtudomány jelenlegi állása szerint, a nálunk általánosan elterjedt „ceszna” kiejtés állítólag abszolút helytelen, mert valójában az „szeszna” lenne. Gyaníthatóan azonban már soha nem lesz az, s emiatt talán kár is lenne (nyelvi) átnevelő-táborba küldeni a magyar repülőtársadalmat. Némi képzavarral: ez a vonat már régen elment...

clyde cessna 680

 

Erbüsz

 

Szerintem hasonló (tehát abszolút reménytelen) próbálkozásnak tűnik az Airbus kiejtésének kissé hajmeresztő megreformálási kísérlete is. Íróasztal mellett hosszan töprengő egyes nyelvtudoraink számára ez a cég állítólag „francia”, pontosabban fogalmazva „franciaországi vállalat”, és emiatt erbüsznek illene ejteni, nem airbusznak, erbusznak, vagy még brutálisabban, angolosan erbásznak. A helyes ragozás ezek szerint tehát: Airbusszel, Airbushöz, Airbusre lenne. Egy frászt.

airbus logok

Tudós gondolkodóink nagyvonalúan figyelmen kívül hagyják – bár erről ma már az interneten is több könyvtárnyi irodalom lelhető fel -, hogy az Airbus már a megalapításakor egy széleskörű európai konzorciumként indult, s a mai napig az is maradt. Annyira, hogy összeszerelő-üzemet létesített már nem csak Németországban (Hamburgban), hanem az Egyesült Államokban és Kínában is.

Ennek ismeretében a világ egyik legjelentősebb, nemzetközi repülőgépgyártó komplexumát, melynek gépeit immár szorgos kínai kezek is képesek profin összeszerelni, simán „lefranciázni” finoman szólva is több mint dilettantizmus. Ne örüljünk neki, ám mégis tudomásul kell vennünk, hogy a világ repülésének „összekötő” és egyben „egységesítő”nyelve az angol, s ettől kezdve bizony elfelejthetjük az Airbus „franciás” kiejtéseit is.

 

Böing Vilmos

 

Más a helyzet az amerikai konkurens Boeing esetében, amely szinte tálcán kínálja számunkra egy több évtizedes nyelvészeti probléma megvitatását. A Boeing nevet itthon a szakemberek bóingnak, a köznép (Mari néni) pedig bőingnek nevezi. Mielőtt még belebonyolódnánk az utóbbi megfogalmazás melletti szokásos érvelésbe, mely szerint a gyáralapító, William Edward Boeing német származású volt (édesapja még a Wilhelm Böing nevet viselte), vessünk egy rövid pillantást a nemzetközi kommunikáció hőskorára is.

boeing tabla

Az angolszász nyelvterületen ugye nem használatos az „ö” magánhangzó sem kiejtett, sem írott formában. A Morse-távírók, majd később a modernebb telexgépek sem tudtak ékezetes betűket továbbítani. Ezért például az „ö” betűt az írásos közleményekben az „oe” helyettesítette – Magyarországon is. Ebből nálunk sokan hihették, hogy a boeing kifejezés eredetije a drót másik végén valójában böing volt (a rövid és hosszú magánhangzókat most hanyagoljuk).

Ült a Magyar Rádió ügyeletes hírszerkesztője a telexgép előtt, és ő vagy a főnöke automatikusan a „bőing”-re utasította a hírolvasót. Tehették, mert ezek szerint halvány szellentésük sem volt arról, hogyan ejtik ezt valójában maguk az érintettek. Mari néni meg kapta (és sajnos kapja ma is) a túlméretes, és emiatt természetesen igencsak bő ingeket.

company680

Jómagam e máig ható problémakörről teljes bizonyosságot csak 1990 novemberében szerezhettem, amikor jó sorsom első alkalommal juttatott el az Egyesült Államok nyugati partjára, a Boeing-gyárba.

boeingbe

Azóta tudom (s hirdetem), mindig az a mérvadó, az adott országban hogyan ejtik az adott kifejezést. Washington állam Seattle nevű városában például így: bóóing, jó hosszú ó-val. Tehát szerintem az amerikai gyáróriás ragozása nálunk magyarhonban, minimálisan így lenne helyes: Boeingot, Boeinggal, Boeingnak, Boeingban stb. De akinek nem tetszik, az nyugodtan „böingezzen” tovább, vevő – Mari néni – mindig lesz rá.

 

A repülő repülős

 

A repülő ember általában az, aki repül, tehát ő a repülő. Amivel ezt teszi, az a repülőgép, modernebb és általánosabb szóhasználattal: a légijármű. Ebből logikusan az következne, hogy „repülős” ugyanúgy nincs, mint futós, sportolós, vitorlázós, öttusázós, lovaglós vagy úszós, mentős, tűzoltós, szerkesztős. Akkor sem, ha a nyelvtani szabályok ezt esetleg megengednék. Azért nem, mert esetünkben, ebben szakmában ez nem elfogadott. Mint ahogy egy repülőgép soha nem kanyarodik, hanem fordul, nem ereszkedik, hanem süllyed, és üzemszerűen a futópályára száll le (és nem landol), mivel a kifutó csak bizonyos állatfajták számára van fenntartva.

Viszont ha a pilóta valójában a repülő, akkor a repülőgép helyett nem lenne szabad használni ezt a fogalmat. A magyar és nemzetközi vitorlázórepülés történetének egyik kiemelkedő személyisége, Rotter Lajos haláláig küzdött a magyar nyelv helyes használatáért. Sajnos Lulu bácsi foroghat a sírjában, mert a helytelen kifejezések napjainkban is rendre szembe jönnek velünk.

 

Megjöttem a hathuszassal

 

A hagyományos és elektronikus média színvonalának folyamatos mélyrepülése közepette különösen elszomorító, hogy a hanyag, slampos vagy éppen hiányos megfogalmazások a repülési tárgyú anyagokban is rendre visszaköszönnek. Így lesz a repülőtérből reptér (ha így haladunk, nemsokára rpt), az A320-asból vagy a Boeing 737-esből meg „320-as” vagy „737-es”, bár a kevésbé bűvös "8-as" vagy például „40-es” szám elé azért valahogy mégis csak oda szokott kerülni nagy nehezen a típusjelzés is (DC-8, Jak-40). Hogy egyiknél miért nem, a másiknál miért igen? Csak.

tulogo680

Ez a slamposság egyedül a Boeing esetében lehetne valamelyest tolerálható, mivel a nagymúltú amerikai gyártó az elmúlt egy évszázadban meglehetősen sajátos típusjelzési gyakorlatot honosított meg. A Boeing katonai gépei a "hagyományos" betű-kötőjel-szám kombinációval rövidíthetők (tehát B-17, B-29, B-52, KC-97 stb.). A polgári gépek esetében viszont kezdetben a Model + típusszám azonosítást használták (Model 40A, Model 307 Stratoliner, Model 377 Stratocrusier stb.), majd a jet-korszak beköszöntével áttértek a Boeing + típusszám használatára (Boeing 707, Boeing 737, stb.).

orra680

Valljuk be őszintén, azért rafkós gyerekek ezek a jenki marketingesek. Mert miről is van szó? A szegény hírlapíró vagy minden alkalommal leírja, hogy Boeing 777, Boeing 787, Boeing 767 (ez esetben folyamatosan sulykolja az olvasónak a gyár nevét), vagy a sok szóismétlést megunván marad a 777-nél, 787-nél, 767-nél. Ez esetben viszont az történik, hogy a Boeing (és a slampos hírlapíró) lazán kisajátított egy természetes számot, az már (csak?) az övé. Ördögi ötlet, s ma már sajnos bele kell törődnünk. Vagy talán mégsem?

Az ICAO és az IATA type designators for aircraft eltérő módon rövidíti a típusjelzéseket. Előbbi négy karaktert használ, így a Boeing gépei esetében a szám előtt minden esetben ott szerepel a B betű is (B767). Ugyanakkor az IATA belső kódrendszerének háromkarakteres jelölése már csak sima számsort tartalmaz (767). Mivel az ICAO az ENSZ nemzetközi szakosított szervezete, az IATA meg "csak" egy légitársasági tömörülés, az előbbi a világszabvány tekintetében (már ami a repülőgépek elnevezését illeti), mindenképpen fölötte áll utóbbinak. Egyébként figyelemre méltó, hogy az IATA nem csak és kizárólag a Boeingnak "engedi" egy természetes számsor használatát. Részben élhet ezzel a privilégiummal az Airbus, a BAe vagy a Fokker is (Fokker 100 = 100), miközben a nem kevésbé jelentős Douglas/MD gyártmányai viszont már nem férnek be ebbe a klubba, nekik kötelező a betű is.

f767 680

A meglehetősen rendhagyó helyzetet jól illusztrálja, hogy a Malévnél és a magyar légügyi hatóságnál legalább ötféle (!) módon jelölték például a gyártó szerint Boeing 767-200ER-nek nevezett típust, ám különös módon a rövidített változatoknál minden esetben szerepelt a B betű is.

b767nevek680

A Malév fedélzeti magazinjában így: B 767-200 ER. A menetrendben: B-767ER. Vészhelyzeti Check List: B-767. Malév Ground Operation Manual: B767-200ER (27G).

b767lui680

Ehhez képest már csak hab a tortán, hogy a magyar légügyi hatóság (Repülési Felügyelet) hivatalos regiszterében ez a terminológia szerepelt: Boeing B-767-27GER.

Foglaljuk tehát össze még egyszer. A Boeing 767 az ICAO szerint B767, az IATA esetében meg 767. Használja tehát a rövidítést ki-ki lelkiismerete szerint. Elszomorító viszont, amikor egy igénytelen sajtómunkás 320-ast említ A320-as helyett, mert nyilván letörne az ujja attól az A-betűtől... Még akkor is, ha az IATA a belső rendszereiben használja ezt a rövidítési formát. Ennél is elszomorítóbb az a gyakorlat, amikor a szerző (megint csak lustaságból) "elfelejti" leírni egy gyár vagy légitársaság hivatalos nevét. Így lesz a Rolls Royce helyett "Rolls" (még az RR is jobb lenne), a Pratt & Whitney helyett "Pratt" (alternatív menekülési útvonal lustáknak: PW), vagy a Wizz Air helyett "Wizz". Nem szeretnénk újabb ötleteket adni, de a további betűtakarékosság nevében a jövőben nyilván elegendő lesz majd egy sor városnevet is így rövidíteni: Buenos, Hong, Kuala, Los, New, San, stb. 

Internetes fórumokon, közösségi oldalakon, magánbeszélgetésekben, az okostelefonok terjedésével (megint csak sajnos) mindenki úgy rövidít, ahogy akar, meg jópofizhat is (lásd jumbolino, triplahetes és más, hasonló nyelvi lelemények). Vannak viszont olyan kiadványok, amelyek online újságnak nevezik magukat, ezért rájuk normális esetben más szabályok vonatkoznának. Már ha lenne náluk szerkesztő. Szegény Rotter Lajos, talán jobb is, hogy ezt már nem érhette meg.

airb680

Másik kedvencem, amikor Magyarországon, magyar közönségnek íródott cikkekben rendre mérföldben, lábban, csomóban közölnek a szerzők a külföldi repülési hírportálokból átvett adatokat, mert egyszerűen lusták átszámítani (s legalább zárójelben feltüntetni) a metrikus értékeket. Rosszabb esetben viszont ezek még keverednek is egymással. Érdekes módon az átlagolvasó (Mari néni) kiszolgálása ilyenkor a háttérbe szorul azzal a magyarázattal, hogy – ki hinné? – a repülés nemzetközi nyelve, szakmai terminológiája az angol.

Az már csak hab a tortán, hogy egy cikken belül vidáman megfér egymás mellett a százalék és a % használata, a repülőgépek pedig darabra (mint a piacon a tojások) többnyire átadásra kerülnek. Az ilyen irományok elkövetőinek egy darab macskája meg otthon (ha kergetésre kerül az egy darab Bodri kutya által), nyilván felmászásra kerül az egy darab fára.

 

Tóni bácsi szűzrepül

 

Chuck Norris lánya elvesztette a szüzességét, de Chuck Norris visszaszerezte!

E bárgyú viccecske jut az eszembe, valahányszor szembe jön velem a hazai sajtóban egy-egy „szűzrepülésről” szóló, újabb híradás. E különös verbális környezetszennyezés lelkes terjesztőinek mentségére legyen mondva, hogy nem magyar találmányról van szó. Egyelőre nem tudtam kideríteni, ki volt az a hígagyú bulvár-zugfirkász, aki először írta le a ma is gyakran felbukkanó „maiden flight” kifejezést (ennek szó szerinti fordítása lenne az említett blődség), de nem szakember lehetett, annyi bizonyos. Ilyen csak egy zsurnaliszta agyából pattanhat ki. Hát sikerült ezt is importálnunk valahogy, számos hazai valódi és önjelölt sajtómunkás legnagyobb örömére.

Csak találomra emeltem le a könyvespolcomról néhány külföldi és hazai repülési szakkönyvet, hogy „szüzek” után kutassak bennünk – de nem jártam sikerrel. A világ első számú szakmai kiadója, a Jane’s mindhárom általam átnézett kötetében (American Fighting Aircraft of the 20th Century, World Aircraft Recognition Handbook, Encyclopedia of Aviation) következetesen ilyen ósdi terminológiákat használ: „The prototype xxx first flew on 26 March 1940”, vagy „first flew in 1962”. A brit Brassey’s Word Aircraft and Systems Directory adatsoraiban pedig lakonikus rövidséggel csak ennyi szerepel: „First flight” (és utána a dátum). 

janes680

Ezek után talán aligha meglepő, hogy a Boeing eredeti gyári típusismertető kiadványában (Metric Jet Transport Characteristics) is a „First flight” használatos, azzal a kiegészítéssel, hogy itt a szolgálatba állítás (Initial service) dátumát is feltüntetik.

boeing680

Az 1977-ben megjelent Magyar repülés története című könyv Bánhidi Antal első „Gerle” gépe kapcsán ilyen szófordulatokat használ: „A gép berepülésére az érdi sportrepülőtéren került sor.” „Az első felszállás...” stb. Szóval Tóni bácsi még nem szűzrepült. Idézet az 1991-ben kiadott Repülési lexikonból: „A gép 1936-ban repült először”. Vass Balázs 1982-es Repülőgépek, helikopterek, rakéták című munkája is következetesen ugyanezt használja. Repülőgép enciklopédia 1992: „A prototípus első repülése után, az xxx változat 1943-ban szállt fel először”.

otkonyv

Nyilván korunk repülőszakmai és nyelvi "képzettségben" egymással versengő egyes szöveggyártói (tisztelet a kivételnek) úgy gondolják, Mari néni csak a bulvárszlenget érti, ezért próbálnak ilyen módon is minél jobban a kedvére tenni. Lelkük rajta, csak hát ezzel bizony elveszítik a szüzességüket (ez esetben szakmai hitelességüket), amit még Chuck Noris sem tud visszaszerezni...

 

Földesi László

Illusztrációk: AeroNews képtár, Boeing, Cessna Aircraft Company (Textron Aviation) 

   © 1996 - 2015. Copyright AeroNews – Minden jog fentartva  |  Impressum
Powered by Joomla 1.7 Templates